Cicatappancs FC

Csépányi Mariann tollából

A macska számára a fehérje a legfontosabb tápanyag. Amikor a macska még egerészésből élt, az egeret 1-2 roppantás után egészben nyelte le. Az egér pontosan abban az arányban tartalmazza a tápanyagokat (mész, foszfor), mint amilyen arányban arra a macskának szüksége van. Egy macskának naponta 8-12 egérnyi táplálékot kell elfogyasztania, persze nem azt jelenti, hogy ilyen sikeres vadászatra volt képes nap, mint nap.
 
Bármilyen tökéletesen megfelelne is a nyersen elfogyasztott zsákmányállat a macska tápanyag igényeinek, ezzel együtt jár a belső élősködőkkel való megfertőződés esélye is.  Bélférgek súlyos kockázatot jelentenek a macskára, és a macska tulajdonosa számára is. Így minden macskánál, de főleg a kijárósoknál elengedhetetlen a rendszeres féregtelenítés. Többféle gyógyszer kapható, vannak kevésbé biztonságos, és megbízható gyógyszerek. Kérjük ki állatorvosunk véleményét, de jó néhány humán gyógyszereket forgalmazó gyógyszertár is tart macskák számára féreghajtó tablettákat, és ennek vásárlásában a gyógyszerész segítségünkre lehet.  A nyers táplálékkal rengeteg kórokozó vihető be, és az azok által okozott betegségeknek is ki vannak téve a kijáró, kiváltképp a mezőgazdasági területeken élő macskák. De ilyen betegségeket a gazda is okozhat neki, ha nyers húst, vagy belsőséget ad az állatnak. Mindig alaposan főzzük meg a húst, belsőséget, legyen az akár sertés, akár csirke, vagy marha.

A macskák és kutyák gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű megbetegedését okozza az ún. Aujeszky betegséget előidéző vírus, amely nyers sertéshús és belsőség etetése során juthat a szervezetébe. A Salmonella baktériummal a húsevők jobban megbirkóznak, mint az ember, de nem minden határon túl. A toxoplasmosis betegség is valós problémává válhat egy kijáró, ragadozó életmódot folytató macskánál, mellyel a rágcsálók elfogyasztásakor, vagy fertőzött föld útján fertőződnek, és mely úgynevezett zoonózisos betegség, tehát állatról emberre is terjed. Ezen a lakosság 50%-a átesik, ahol macskákkal érintkezett, gyermekkorában, ám a terhes nőkre nagyon veszélyes lehet, és magzati károsodást okozhat.

A macskatartás nagyon sokat változott az elmúlt 40 évben. Vidéken természetes része volt a családnak a macska, amely haszonállat is volt egyben, hisz egérmentesítő feladatkört látott be. Ma nagyban változott a macskatartás, inkább házi kedvenc, társ funkciója vált dominánssá, amivel életkörülményei is megváltoztak. Vannak macskák, amelyek, soha nem látnak napfényt, kivéve, ha nincs a lakáshoz erkély, vagy gang. Egész életüket a lakásban töltik, és, csak a nyitott ablakon beáradó nap melege emlékezteti őket a természetben való élet szépségeire. Nagyon sok macskákért aggódó macskamentő szervezetet tanulmányoztam, ahol kifejezetten tiltják, hogy a kertes házban élő macskák kitegyék a házból a lábukat. Szerintem ez épp olyan kínzás az állat számára, mintha szűk ketrecben tartanák. Igaz, a macska tápláléka a természetben igen sokféle lehet, házi és mezei egér, pocok, akár még a patkánnyal is megküzd, elkapja a madarakat, de pókokra, szöcskékre, darazsakra is rámozdul. Ugyanakkor mérgező növények is leselkednek rájuk a kertben, mint például a liliomfélék, melyeknek még virágpora is veszélyes az állatra. Nézzünk utána, ha cicánk van, hogy milyen növények rejtenek kertünkben veszélyt kedvencünkre.

A kertben kalandozó táplálkozási szokásaiktól megvédhetjük őket, ha kis csengőt teszünk a nyakörvükre, amihez először a lakásban szoktatjuk hozzá őket úgy, hogy időnként megrázzuk naponta a csengőt. Eleinte valószínűleg megrémül tőle. Amikor épp dajkáljuk, vagy játszunk vele, mutassuk meg neki a csengőt, szagoltassuk meg, rázzuk meg, hogy hallja a hangját, és hozzászokjon, csak ezt követően lehet a nyakörvére tenni. Akkor valószínűleg már nem fog félni tőle, nem zavarja, viszont a természetben lévő kalandozás során elijeszti azokat a zsákmányállatokat, amelyektől meg akarjuk óvni cicusunkat. Ha lehet, menjünk együtt velük a kertbe, tanítsuk meg velük territóriumuk (mozgási fennhatóságuk) területét, és tanítsuk meg, hogy ne libbenjen át a kerítésen, akár azt utcára, akár idegen területekre.

A macska imád a kertben játszani velünk, az egy új játszótér a szoba után, szívesen áll kúszó állásba, és várja, hogy mi kezdeményezzük a kergetőzést. Az én macskám imádja a „fogd meg a macskát” fogócskát, megindulok felé, kedvesen kiáltom neki, fogd meg a macskát, erre ő elszalad, de egy idő után bevár. Megengedi, hogy utolérjem, ezt követi egy kis kézi tusa, ahol én megcsipkedem, hol itt, hol ott, ő visszapofoz, kicsit úgy is tesz, mintha belém harapna, aztán tovább szalad, és kezdődik minden elölről. Tanácsom, hogy engedjük ki a macskákat, amikor együtt vagyunk kint, de tartsuk szemmel. Amikor már megtanulta, hogy a mi kertünk az ő territóriuma, felügyelet nélkül is kiengedhetjük napozni, fára mászni, játszani, de ne hagyjuk kint, időnként nézzünk rá, hívjuk magunkhoz, simogassuk, dajkáljuk, dicsérjük meg, ha visszajött a hívásra, de ha elmegyünk otthonról, ne hagyjuk kint. Ne engedjük, hogy egész nap kint kóboroljon, főleg éjszaka ne.
Többek között ezért is elengedhetetlen az ivartalanítás, mert így az ösztöneit is befolyásolni tudjuk, nem beszélve arról a gondról, hogy a hím macska elviselhetetlenül jelölget a lakásban, a nőstény pedig párzási időben elviselhetetlen szerenáddal szórakoztatja aludni vágyó gazdáit. Ha macskánk van, felelősséggel tartozunk érte, és felelősen kell gondolkoznunk arról is  mi lesz a szaporulattal.  Súlyos felelőtlenség a természetre bízni, hiszen szinte lehetetlen minden kiscicát jó gazdának ajándékozni, így vagy gyilkosokká válik a macskatartó, vagy talán még ennél szörnyűbb szadistává, aki kocsival elviszi a kicsinyeket, és sorsukra hagyja. Mindkettő bevett szokás sajnos ma Magyarországon, mely ellen sokkal szigorúbb törvénykezéssel kellene fellépni, és a kulcs szegény állatorvosok kezében van, főleg vidéken, ahol nekik kellene szankcionálni, vagy jelenteni ezeket a brutalitásokat. Természetesen annak a módját is keresni kellene, hogy a veszettségoltással együtt az ivartalanítás is elérhető áron legyen, mert a mai 11 000Ft-os ivartalanítási díj hallatán, nagyon kevesen képesek ezt bevállalni, még ha jó megoldásnak is tartanák.

Folytatjuk.