2011.11.25. 09:10 Benyeszke
Freddie Mercury és a cicák
Épp tegnap volt 20. kerek esztendeje annak, hogy a világ elveszítette a valaha élt egyik leginspirálóbb, legtehetségesebb és legsikeresebb énekesét: Freddie Mercuryt. Bár sok minden elmondható róla, hogy homoszexuális volt, hogy felelőtlen életmódot folytatott, hogy a szex és a drogok rabja volt, mégis van a személyiségének egy olyan szerethető oldala, amit az egyszeri rajongó talán nem is ismer. Mégpedig az, hogy hatalmas macskarajongó volt, és a cicák nagyon különleges szerepet töltöttek be az életében. Semmi nem volt, amit ne tett volna meg értük. Élete során mindig volt körülötte macska, méghozzá nem is kevés. Fogadjátok szeretettel hát a róla és a cicáiról szóló posztot, ami az én szívemnek különösen kedves.
Egyes források 7, más lapok 9 cicáról számolnak be, akik együtt éltek Freddie-vel kensingtoni házában. Az összes cicája a londoni házában élt, annak ellenére, hogy volt lakása New Yorkban és Németországban is, ahol meglehetősen sok időt töltött, de mindig azt hangoztatta, hogy az az igazi otthona, ahol a cicái vannak.
Ha turnézott, rendszeresen telefonált Londonba, hogy a macskáival beszélgethessen. Ilyenkor Freddie korábbi barátnője (és élete egyetlen komoly hölgy partnere), Mary Austin feladata volt, hogy a cicákat „telefonra tegye”, hogy hallják gazdájuk hangját. Senkinek eszébe sem jutott megkérdőjelezni ennek a tevékenységnek a létjogosultságát, mivel Freddie rendkívül különös fontosságot tulajdonított annak, hogy a turnék során is tarthassa a kapcsolatot imádott cicáival. Freddie cicái nagyrészt utcáról, menhelyről vagy kisállatkereskedések kirakatából kerültek hozzá, és persze néhányukat ajándékba kapta. Így került hozzá az is, akit egy szeretője adott neki ajándékba. A cicát természetesen megtartotta, miután a kapcsolat megszakadt, majd kiadta első szólóalbumát, a Mr. Bad Guy-t, amit szeretett macskáinak, valamint a világ cicarajongóinak dedikált. Freddie-nél minden cicának saját karácsonyi ajándéka volt.
Hihetetlenül sok időt töltött a macskáival, ha otthon volt, egész nap egy ágyban aludt velük, gyakorlatilag ember nem volt az énekes körül, akinek annyi figyelmet szentelt volna élete során, mint kis bársonytalpú védenceinek. Kedvencének, Delilah-nak egy dalt is írt a nagysikerű Innuendo albumra. Freddie hálószobájába soha, senki nem léphetett be engedély nélkül, de a cicák mindig szívesen látott vendégek voltak az ágyában.
Bemutatkoznak a Mercury-cicák!
Oscar: Oscar egy gyönyörű, vörös-fehér kandúr volt, aki Freddie egyik szeretőjével érkezett az énekes életébe. Megjelenését követően azonnal a törzs pátriárkája lett, de nem viselte túl jól az új jövevényeket, így egy szép napon átköltözött a Garden Lodge falának túloldalára, ahol új életet kezdett.
Tiffany, a kék jegyű himalája Mary Austin ajándéka volt Freddie-nek. Ő és Lily volt az a két cica, akik nem menhelyről vagy utcáról kerültek hozzá. Freddie mélységesen elítélte a tenyésztést, és külön szívügyének tartotta Tiffany cica egészségét, akinek sajnos épp a túltenyésztés következtében számos létfontosságú szerve károsodott. Freddie odaadóan gondozta őt, hogy minél tovább meg tudja óvni egészségét.
Delilah: Ez a trikolor nőstény cica volt Freddie abszolút kedvence, akinek bérelt és megzavarhatatlan helye volt a szennyestartóban, miután Freddie felfedezte, hogy a cica itt pihen a legszívesebben. Mercury halálos ágyán is vele volt, 18:30-kor még végigsimította Delilah bundáját, 18:48 perckor pedig örökre eltávozott az élők sorából.
Goliath: Ez a fekete cicus Delilah-val együtt érkezett. A várakozásokkal ellentétben Freddie semmiképpen nem szerette volna Delilah „párját” Sámsonnak keresztelni, és csak azért is a Góliát nevet adta neki, ami már csak azért is vált később vicc tárgyává, mert a kérdéses cica kimondottan kisnövésű, bolyhos, visszafogott és csupa bűbáj teremtés volt.
Miko, a teknőctarka kislány a Freddie-t Japánba szólító bevásárlóroham után érkezett a házhoz, és az út ihletésében keresztelték Miko-nak.
Romeot Freddie szeretője, Jim Hutton találta útban hazafelé, és nagyon félt, hogy mit fog szólni szerelme még egy újabb jövevényhez. Freddie-t azonban első pillanatban elvarázsolta ez a kis fehér-cirmos fiúcska, akit Romeonak keresztelt, a névadást indoka nem ismeretes.
A fehér alapon fekete-tarka mintás cica érkezett utolsóként a kensingtoni macskarezidenciába. Mintázatában Freddie a liliom szétnyíló szirmait vélte felfedezni, innen kapta a cicus a Lily nevet.
Akiknek eddig szimpatikus volt a Királynő frontembere, annak talán a cikk elolvasása után méginkább belopja majd magát a szívébe. Freddie mindamellett, hogy nem tudott az utcán hagyni egy autó alatt rettegő kis cirmost sem, rendszeresen adakozott menhelyek számára, sőt, az egyik londoni cicamenhely teljes felépítését ő finanszírozta. Egy ízben még az is kiszaladt a száján, hogy soha egy centet sem fog hagyni ember fiára sem, és minden megkeresett fontot teljes egészében a cicák örökölnek halála után, akiktől élete során a legtöbb, legtisztább szeretetet kapta.
Szólj hozzá!
Címkék: macska évforduló híres ember
2011.11.23. 10:19 Benyeszke
A világ leghíresebb állatai 2. rész
*agens tollából
Magyarországon már körbenéztünk híres állatok után, de mi a helyzet a nagyvilágban? Az ígérethez híven folytatódik hát a világhírű állatokról szóló cikkünk, sajnos minden bizonnyal a teljesség igénye nélkül, de azért törekedve arra, hogy aki említésre méltó, az ne maradjon ki a sorból.
Majomszeretet
Azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni Csitát, vagy ahogy a világ más tájain ismerik: Cheeta-t, Tarzan segítőjét. Csita 1932. április 9.-én látta meg a napvilágot és bármilyen hihetetlen, ma is él és jó egészségnek örvend. Bevallom őszintén, amikor nekikezdtem a „világ leghíresebb állatai” cikknek, Csita volt az első gondolatom, és roppantmód meglepődtem, mikor minden fellelhető forrás azt igazolta, hogy róla még bizony nem beszélünk múlt időben. Azzal, hogy ma is él, nemcsak, hogy jócskán túlélte filmbeli partnereit (Johnny Weissmüller 1984-ben, partnernője, Maureen O’Sullivan pedig 1998-ban távozott az élők sorából), olyannyira kirívó teljesítményt produkált, hogy a világ legöregebb csimpánzaként is ő van bejegyezve a Guiness Rekordok Könyvébe.
(Forrás: http://www.figyelo.hu/cikk/00180000/181286//2.jpg)
Az 1932-es Tarzan, a majomember című filmben ugyan még nem ő szerepelt, de az 1934-es Tarzan és társa egyik mellékszereplőjeként már feltűnik (itt még kölyökként), a folytatásokban pedig már végig őt láthatjuk, amint az eredeti nevével megegyező névre hallgató csimpánzt alakítja. 1949-ben, az utolsó akkori Tarzan-filmet követően hollywoodi pályafutása parkolópályára került egészen az 1967-es Oscar díjas Doctor Dolittle című alkotásig. A Csita-szerep érdekessége egyébként, hogy a filmek alapjául szolgáló Edgar Rice Burroughs regények legnagyobb részében nem történik említés olyan majom-figuráról, aki ennyire összenőtt volna a főhőssel, Csita figurája tehát a megfilmesítés ötletének köszönhetően jött létre, és nem azonos a kései regényekben szereplő N’kimával. Csita jelenleg Kaliforniában, egy majommenhelyen tengeti öreg napjait. Ideje nagy részét tévézéssel, zongorázással és képeskönyvek tanulmányozásával tölti, időnként pedig képeket fest, melyeket karitatív céllal értékesítenek: a bevételekből egyéb, szintén veszélyeztetett emberszabásúak számára létesített menhelyeket segítik.
Hűséges Hachiko
Hachiko történetét azt gondolom nagyon nehéz nem megkönnyezni. Valójában szebb történetet sose hallottam. Hachiko – aki egy hófehér akita kisfiú volt - 1923 novemberében bújt ki erre a zord világra Japánban, Odate városában. A tenyésztőtől igen fiatalon, 2 hónapos korában került el, amikor megtalálta az álomgazdit Dr. Eizaburo Ueno személyében. A professzor és kutyája között példátlanul mély barátság szövődött, köszönhetően a szeretetteljes nevelésnek és gondoskodásnak. A férfit dolgos reggelein Hachiko kísérte a vonatállomásra, ahol le is telepedett, és gazdája hazaérkezéséig el sem moccant onnan. Hetek-hónapok múlva már minden ott dolgozó természetesnek vette a kutyus egész napos jelenlétét az állomáson, és nem győzték csodálni hűséges magatartását. Az a szomorú nap is úgy indult, mint a többi: Hachiko elkísérte a professzort a vonatállomásra, elbúcsúzott tőle a peronon, majd lefeküdt, és várta az estét, hogy gazdáját boldogan üdvözölhesse, amikor az hazatér. Azonban Ueno nem jött haza többé. Az egyetemen szívrohamot kapott, amibe azonnal belehalt. Hűséges ebe rendíthetetlenül várta őt az állomáson, mígnem végül a késő esti kapuzáráskor szomorúan és lemondóan hazabattyogott. Hachiko természetesen otthon sem találta a barátját, így hát a számára legtermészetesebb módon másnap reggel a szokott időben kisétált az állomásra, és ismét zárásig várta gazdáját. Sokan azt hihették, a kutyus előbb utóbb rájön, hiábavaló a várakozása, de Hachiko nem adta fel. Ueno családja és az állomás dolgozói is értetlenül álltak a tény előtt, hogy a kutya soha nem fogja megkockáztatni, hogy elszalassza a napot, amikor esetleg várva várt gazdája mégis visszatér hozzá. Így hát éveken át, minden áldott napja a peronon telt, egyre kilátástalanabb és keservesebb hangulatban. Az ott dolgozók etették, de gazdája hiánya annyira megviselte, hogy Hachiko elkeseredettségében egyre jobban lefogyott, és egyre betegebb lett. Az állomás mellett 1934-ben szobrot emeltek a kutya tiszteletére, akit egy évvel később az őt ábrázoló szobortól néhány méterre, a kötelességének érzett kitartó várakozás közben szólított el a halál. Hachiko Japánban azóta is a szeretet és a feltétlen hűség jelképe.
(A kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Hachiko.JPG/220px-Hachiko.JPG)
Híres bársonytappancsúak
Bár nehéz a fenti történet után más vizekre evezni, azért teszek egy próbát. A kutyák hűsége elismert, köztudott, teljesen természetes tény, míg karmos-bajszos társaikról már nem mondható el ugyanez. Ki hallott már hűséges vagy bátor macskáról? Nem sokan. Mégis, a történelem során azért a hősies kutyusok mellett akad néhány cica is, akinek a nevét – bár a világháló is csak néhány mondatban teszi – mindenképp meg kell említenem, kiváltképp, mivel jómagam is macskatartó vagyok, és sokszor fáj, hogy sokan mennyire negatív véleménnyel vannak a cicákról. Lajka nevét mindenki ismeri, mert ő volt az első kutya, aki egy állatbarátnak éppen nem mondható elmélet gyakorlatba ültetése során űrhajón utazhatott és megtapasztalhatta a valóban földöntúli élményt. 6 évvel később azonban egy Felix nevű cica is kipróbálhatta ugyanezt, egész pontosan 1963. október 18.-án egy Algériából fellőtt rakétán utazva. A világ másik végén és valamivel korábban, 1940. szeptember 9.-én egy másik cica is megcsillogtatta bátorságát: London belvárosában úszott meg sértetlenül egy II. Világháborús bombázást. A Faith nevű cicát (fajtársai közül elsőként) 5 évvel később kitüntették a PDSA Ezüst Medáljával. Mindenképp megemlítendő Meet és Hope, akik a szeptember 11.-i katasztrófa hős túlélői: mindkettőjüket több mint 2 héttel a tragédia után találták meg a romok alatt, Hope-ot 3 kölykével együtt. Nem hagyható ki a sorból Rusty és Sugar, akik hűségükről és kitartásukról híresültek el: mindkettő az elköltözött és őt hátrahagyó gazdi után vágott neki a világnak, egyikük a Boston-Chicago távot (1500 km), másikuk pedig az Andersen-Oklahoma 2400 km-es távját teljesítette sikerrel, hogy megtalálja gazdáját.
(Forrás: http://www.purr-n-fur.org.uk/famous/scarlett.html)
Végül, de nem utolsó sorban Scarlett cica az, aki még helyet kell, hogy kapjon a sorban. Scarlett 1996 tavaszán saját testi épségével mit sem törődve 6 kölykét mentette ki sikerrel egy garázsban keletkezett tűzből Brooklynban. A cica későbbi halálát követően a North Shore Animal League nevű állatvédő szervezet díjat hozott létre az emlékére, melyet azóta is olyan állatoknak ítélnek oda, akik állat- és emberéleteket mentenek meg saját életük kockáztatása árán.
Szólj hozzá!
Címkék: történelem kutya állat macska majom
2011.11.21. 13:53 Benyeszke
A világ leghíresebb állatai 1. rész
*agens tollából
Sztárok, akik tehetségükkel kiemelkedtek a sok közül, akik valami különlegeset adtak a világnak. Akiket könnyen összekeverhetnénk másokkal, mégsem tesszük. Akiknek a nevét mindenki ismeri, pedig sosem szerepeltek a bulvárlapok címlapján. Álljon itt egy kisebb esszé a VILÁG LEGHÍRESEBB ÁLLATAIRÓL.
Lólépés
1874. március 17.-én Kisbéren látta meg a napvilágot az a kis csikó, akinek a nevét nemcsak Magyarországon, de a világ minden táján elismeréssel ejtik ki az emberek: természetesen Kincsemről van szó. Az angol telivér kancát származása ellenére is mindig hazánkkal kapcsolták össze, példátlan teljesítményével nem csupán országunknak, de az egész versenylótenyésztésnek is világhírnevet szerzett. Több hazai és külföldi lóversenypálya és futam viseli a nevét, köztük olyanok is, ahol a legendás állat soha életében nem fordult meg. 2 éves korától versenyzett, 4 teljes szezon 54 futamán maradt veretlen, s ezzel a mai napig etalon a „szakmában”. Kincsem legjobb barátja egy Csalogány névre hallgató fekete-fehér cicalány volt, aki nélkül a legenda szerint nem volt hajlandó elindulni egyetlen versenyén sem – egy alkalommal állítólag a teljes istállószemélyzet Csalogányt próbálta felhajtani, aki elkóborolt a boulogne-i kikötőben. Kincsem ízületei 6 éves korára megkoptak, így a tervekkel ellentétben nem versenyeztethették tovább, viszont megkezdődhetett tenyészkancai pályafutása, mely során összesen öt csikónak adott életet. Név szerint és időrendi sorrendben: Budagyöngye, Olyan Nincs, Talpra Magyar, Kincsőr és Kincs. Legifjabb utódja szintén kancacsikót ellett, akit Napfény-re kereszteltek, és később szép eredményeket ért el nagyanyja nyomdokaiban – a páratlan karriert persze neki sem sikerült megismételnie. Kincsem 1887. március 17.-én súlyos kólikaroham következtében hunyt el – a legendás telivér épp tizenharmadik születésnapján kelt át a szivárványhídon.
Túladagolva
Maradva hazánknál és a lovaknál, nem maradhat említés nélkül Overdose, aki talán az egyetlen magyar színekben induló versenyló, akit Kincsemmel egy mondatban emlegetnek a szakértők. Napjainkig 14 futamgyőzelmet tudhat magáénak, jó formájának köszönhetően pedig még szép pályafutás vár rá, amiben akár Kincsem sikeres futásainak számát is beérheti – veretlenségét már nem fogja: a 2010. augusztusi Baden-Baden-i futamon egy szerencsétlenül sikerült rajtot követően csak a 7. helyen végzett. Overdose a sikerszéria megszakadása ellenére is napjaink legeredményesebb magyar érdekeltségű versenylova.
Kántor nyomoz
.jpg)
Ki mással is folytathatnánk a sort, ha nem rögtön a másik magyar legendával, Kántor nyomozókutyával. A világhírű szaglász gazdája Tóth Tibor, vagy ismertebb nevén Csupati volt. A sorsfordító találkozás az 1953-as nyomozókutya kiállításon történt: az akkor 6 hónapos Kántor és későbbi gazdája első látásra egymásba szeretett. A három hónapos kiképzés során egyre nyilvánvalóbbá vált a kutya kiemelkedő tehetsége: Csupati és kutyája iskolaelsőként zárta a negyedévet. A közös munkát feldolgozó filmsorozat elsősorban az izgalmasabb és nagyobb horderejű ügyeket taglalta (Csupati szerint viszonylag hűen a valósághoz), Kántor és gazdája egy átlagos munkanapon persze egészen hétköznapi ügyeket göngyölített fel: első közös küldetésük például egy tyúklopás tettesének kézre kerítése volt. Kántor 11 éves pályafutása során 536 ügyön dolgozott együtt gazdájával, melyből 273-at koronázott siker: összesen 1,2 millió forintnyi jogtalanul eltulajdonított értéket szolgáltatott vissza eredeti birtokosának. A történetüket bemutató könyv megjelenését akkora siker kísérte, hogy más nyelveken is kiadták, így mára több tízmillióra rúg az eladott példányszám.
A váratlan siker feletti mámorban Kántor sajnos már nem osztozhatott gazdájával: 1964 áprilisában egy fertő tavi bevetésen aknára lépett, sérülései pedig annyira súlyosak voltak, hogy a nyomozó jobbnak látta álomba küldeni a kutyust, és átsegíteni őt az örök vadászmezőkre. Csupati a kutya halála után Kántor lányával, Ellivel folytatta a munkát további tíz éven át, de elmondása szerint semmi sem feledtetheti a Kántorral töltött időt. Ma is szívesen olvassa a Kántor könyveket, a sorozatot is nosztalgiával nézi, és időnként ellátogat a Bűnügyi és Rendőrség-történeti múzeumba, ahol hűséges ebe ma is büszkén áll – gazdája ilyenkor egy szál virággal tiszteleg a kutya előtt. „Ő másoknak legenda, nekem viszont a barátom volt.”
Az ember legjobb barátja
Kántor is az emberek szolgálatába állva vált híressé, de van még valaki, aki tetteivel kiemelkedik társai közül, ő pedig nem más, mint Mancs, a híres miskolci mentőkutya. Az 1994-es születésű németjuhászról talán kevesen tudják, hogy testi fogyatékkal született: féléves korában diszpláziát állapított meg az orvosa: a kutya egyik hátsó lábán nem fejlődött ki rendesen a csontfeje. Gazdája időt és törődést nem sajnálva egy házi készítésű szíjkengyel viseltetésével fél év alatt felgyógyította Mancsot, aki így nemcsak hogy teljes életnek, de egy minden tekintetben kiemelkedő életnek kezdhetett neki. A kutya számos életmentő akcióban vett részt egészen fiatalon, gazdájával világszerte segített emberek százainak a megmenekülésben. A hírnevet az 1999-es izmiti földrengésnél nyújtott példátlan segítségnyújtása hozta meg neki, amikor egy 3 éves kislányt mentett ki a romok alól, aki már 82 órája ott tartózkodott. Mancs 2006 októberében tüdőgyulladás következtében meghalt. Gazdája, Lehóczki László a nyilvánosság kizárásával, egyedül búcsúzott hű barátjától saját kertjében. Halála után a Miskolc belvárosában állított szoborhoz ezrek zarándokoltak, hogy leróják tiszteletüket a több száz emberéletet megmentő Mancs előtt.
(folytatjuk)
Szólj hozzá!
Címkék: történelem kutya állat ló
2011.11.16. 18:30 Benyeszke
Őket szeretjük: a Dr. „S” Állatorvosi rendelő (XV. kerület)
3 éves korom óta lakom Újpalotán, 17 éve van cicám. Nem igen tudnék és nem is nagyon szeretnék rosszat mondani az előző állatorvosunkról, de a sors úgy hozta, hogy időközben háromra bővült saját cicáim taglétszáma, így úgy határoztam, keresek egy hozzánk közelebb eső állatorvost. Aztán megláttam a rendelőjüket, 2, azaz KETTŐ PERC sétára a lakásomtól. Nosza, kihasználva a sok ismerős jelenlétét a Facebookon, azonnal kérdezősködni kezdtem, kik ők, mik ők, mit tudnak, érdemes-e váltani. A sok dicsérő vélemény megtette hatását, már másnap ellátogattam legkisebb ugrifülesemmel Dr. „S”-ékhez.
A rendelő
A Hősök útján található rendelő csendes környezetben található a kertvárosi rész peremén. Parkolási lehetőség, két kellemesen tágas váró (egy kinti és egy benti), két kezelőhelyiség, s a falon egyből szembesülünk a fontosabb információkkal, úgy mint árjegyzék, hasznos tudnivalók az alapvető kutya-cica betegségekről, prémium tápok és bolhairtók prospektusai, „üzenőfal” gazdikeresőkkel és elkóborolt kedvencekkel. Aztán behívnak.
A dokik
Első körben Dr. Baráth Lászlóhoz kerültünk, aki egyből levett a lábunkról határozott, laza stílusával, és azzal, hogy köszönés után egyből a cicám fizimiskáját dicsérte ámuldozva. Miután azonnal tegeződésre váltott velem, magabiztosan operálta le a hordozót a macskáról, majd szakszerűen, a füle hegyétől a hátsó lábak ujjacskájáig végigtapogatta a cicát. Érdeklődött a származása felől, illetőleg hogy egyke-e vagy sem. Miután kiderült, hogy hárman vannak, és a másik kettő közül az egyik hasonló tüneteket (gyaníthatóan kötőhártyagyulladás) produkál, azonnal berendelte őt is, fizetni majd utólag kell. Itt kicsit megijedtem, vajon mennyi lesz a végösszeg két macska kezelése után.
No de először a másik doktor úrról: Héthársi Zoli a kollégájához hasonlóan 35-40 körüli, ő tulajdonképpen a rendelő főorvosa. Süt róla a rutin és a szakértelem, nála is jártunk később kontrollon, melegen tudom ajánlani bárkinek. Az a fajta, aki bár ránézésre megmondja, hogy mi az állat baja, sosem bocsátkozik elhamarkodott diagnózisba. Mindkettőjükre jellemző, hogy a tévedés jogának fenntartása miatt nem próbálkoznak egyből a legdrasztikusabb gyógymóddal, inkább puhatolóznak, és türelemre intik a gazdit. Sosem fojtják beléd a szót, addig konzultálnak veled, amíg kérdésed van.
A kezelés
Maximális szakértelem, az állatokkal nagyon empatikusak és kedvesek. Alaposan dolgoznak, semmi sem kerüli el a figyelmüket. A fent említett esetkor mindkét cicát levittem, mindketten kaptak antibiotikumot, Laci mindkettőjük szemét-fülét kitakarította és becseppentette, egyiküknek lázat is mért. Útravalóul csomagolt egy hétre elég antibiotikumot, valamint szem- és fülcseppet mindkét cicának, meghatározott napra visszarendelt minket kontrollra. S hogy mindezért mennyit fizettem?
Az árak
A fenti akcióm 5, azaz ÖTEZER forintomba került, ami bármerről nézve hihetetlenül olcsó, ha azt vesszük, hogy máshol önmagában a két injekció is ennyibe került volna, vagy legalábbis közel ennyibe. A kezelés tehát teljesen korrekt áron zajlik, sajnos a műtét árakra viszont nem mondhatom, hogy a kerület legolcsóbbjai lennének. Kandúr cicát 9500, nőstényt 15000 forintért ivartalanítanak, egyéb beavatkozásokat (pl. fogkőleszedés) 8000 forint körüli összegért végeznek, cserébe kizárólag a legjobb minőségű anyagokkal és műszerekkel dolgoznak. Egy sima kombinált oltás 5200 Ft, féreghajtó tabletta beadással együtt 400 Ft. A rutinvizsgálatnak van ugyan alapdíja (3500 Ft), de sosem kérték még el ezidáig.
Elérhetőség:
Cím: 1158 Budapest XV. kerület, Hősök útja 3/a.
Telefonszám: 06-1-410-2307
Mobil: 06-30-949-5417
E-mail: hetzol@freemail.hu
Fax: 06-1-410-2307
Nyitva tartás:
Hétfőtől péntekig két műszakban:
9:00 - 12:00 és 16:00 - 19:00
Szombat:
9:00 - 12:00
Vasárnap:
18:00 - 20:00
Szólj hozzá!
Címkék: macska bemutató állatorvos állatgyógyászat
2011.11.14. 21:50 Benyeszke
Állatorvoshoz megyünk
Szólj hozzá!
Címkék: vicces macska állatorvos állatgyógyászat
2011.11.13. 20:50 Benyeszke
Pajtás utcai mentés
Végeredményben a 13 tagú kolóniából (mely időközben sajnos 10-re csökkent) 7 cica lett gazdis (köztük az első alom anyukája), 3 cicát pedig ivartalanul, füljelöléssel ellátva helyeztük vissza megnyugtató körülmények közé.
Ezért egy hasonló nagyobb cicakolónia körül akkor érnek véget az állatmentők teendői, ha minden megmaradt tag ivartalanítási műtétje rendben megtörtént.
Szólj hozzá!
Címkék: macska örökbefogadás mentés ivartalanítás
2011.11.13. 18:36 Benyeszke
Üdvözlet nektek macskabarátok!
Egyesületünk nemrég alakult azzal a céllal, hogy minél több bajba jutott cicán segítsünk. Az elmúlt pár hét alatt is számos sikertörténetünk született már, ezeket mind meg fogjuk osztani ezen az oldalon.
A blogon mindent megtaláltok majd ami a macskák tartásával, gondozásával, ápolásával illetve nevelésével kapcsolatos. Tisztában vagyunk vele, hogy az utóbbi igen véleményes kérdés hiszen egy macskát nem lehet nevelni maximum úgy ha ő hagyja magát mi meg jól elhisszük.
Tehát Kedves Macskabarátok, itt vagyunk! Írni fogunk minden olyan témáról ami Titeket macskásokat foglalkoztat vagy érdekelhet, emellett rendszeresen beszámolunk saját megmentett védenceinkről is.
