Cicatappancs FC

*agens tollából

Sztárok, akik tehetségükkel kiemelkedtek a sok közül, akik valami különlegeset adtak a világnak. Akiket könnyen összekeverhetnénk másokkal, mégsem tesszük. Akiknek a nevét mindenki ismeri, pedig sosem szerepeltek a bulvárlapok címlapján. Álljon itt egy kisebb esszé a VILÁG LEGHÍRESEBB ÁLLATAIRÓL.

Lólépés

1874. március 17.-én Kisbéren látta meg a napvilágot az a kis csikó, akinek a nevét nemcsak Magyarországon, de a világ minden táján elismeréssel ejtik ki az emberek: természetesen Kincsemről van szó. Az angol telivér kancát származása ellenére is mindig hazánkkal kapcsolták össze, példátlan teljesítményével nem csupán országunknak, de az egész versenylótenyésztésnek is világhírnevet szerzett. Több hazai és külföldi lóversenypálya és futam viseli a nevét, köztük olyanok is, ahol a legendás állat soha életében nem fordult meg.  2 éves korától versenyzett, 4 teljes szezon 54 futamán maradt veretlen, s ezzel a mai napig etalon a „szakmában”. Kincsem legjobb barátja egy Csalogány névre hallgató fekete-fehér cicalány volt, aki nélkül a legenda szerint nem volt hajlandó elindulni egyetlen versenyén sem – egy alkalommal állítólag a teljes istállószemélyzet Csalogányt próbálta felhajtani, aki elkóborolt a boulogne-i kikötőben. Kincsem ízületei 6 éves korára megkoptak, így a tervekkel ellentétben nem versenyeztethették tovább, viszont megkezdődhetett tenyészkancai pályafutása, mely során összesen öt csikónak adott életet.  Név szerint és időrendi sorrendben: Budagyöngye, Olyan Nincs, Talpra Magyar, Kincsőr és Kincs. Legifjabb utódja szintén kancacsikót ellett, akit Napfény-re kereszteltek, és később szép eredményeket ért el nagyanyja nyomdokaiban – a páratlan karriert persze neki sem sikerült megismételnie. Kincsem 1887. március 17.-én súlyos kólikaroham következtében hunyt el – a legendás telivér épp tizenharmadik születésnapján kelt át a szivárványhídon.

Túladagolva

Maradva hazánknál és a lovaknál, nem maradhat említés nélkül Overdose, aki talán az egyetlen magyar színekben induló versenyló, akit Kincsemmel egy mondatban emlegetnek a szakértők. Napjainkig 14 futamgyőzelmet tudhat magáénak, jó formájának köszönhetően pedig még szép pályafutás vár rá, amiben akár Kincsem sikeres futásainak számát is beérheti – veretlenségét már nem fogja: a 2010. augusztusi Baden-Baden-i futamon egy szerencsétlenül sikerült rajtot követően csak a 7. helyen végzett. Overdose a sikerszéria megszakadása ellenére is napjaink legeredményesebb magyar érdekeltségű versenylova.

Kántor nyomoz

Ki mással is folytathatnánk a sort, ha nem rögtön a másik magyar legendával, Kántor nyomozókutyával. A világhírű szaglász gazdája Tóth Tibor, vagy ismertebb nevén Csupati volt. A sorsfordító találkozás az 1953-as nyomozókutya kiállításon történt: az akkor 6 hónapos Kántor és későbbi gazdája első látásra egymásba szeretett. A három hónapos kiképzés során egyre nyilvánvalóbbá vált a kutya kiemelkedő tehetsége: Csupati és kutyája iskolaelsőként zárta a negyedévet. A közös munkát feldolgozó filmsorozat elsősorban az izgalmasabb és nagyobb horderejű ügyeket taglalta (Csupati szerint viszonylag hűen a valósághoz), Kántor és gazdája egy átlagos munkanapon persze egészen hétköznapi ügyeket göngyölített fel: első közös küldetésük például egy tyúklopás tettesének kézre kerítése volt. Kántor 11 éves pályafutása során 536 ügyön dolgozott együtt gazdájával, melyből 273-at koronázott siker: összesen 1,2 millió forintnyi jogtalanul eltulajdonított értéket szolgáltatott vissza eredeti birtokosának. A történetüket bemutató könyv megjelenését akkora siker kísérte, hogy más nyelveken is kiadták, így mára több tízmillióra rúg az eladott példányszám.

A váratlan siker feletti mámorban Kántor sajnos már nem osztozhatott gazdájával: 1964 áprilisában egy fertő tavi bevetésen aknára lépett, sérülései pedig annyira súlyosak voltak, hogy a nyomozó jobbnak látta álomba küldeni a kutyust, és átsegíteni őt az örök vadászmezőkre. Csupati a kutya halála után Kántor lányával, Ellivel folytatta a munkát további tíz éven át, de elmondása szerint semmi sem feledtetheti a Kántorral töltött időt. Ma is szívesen olvassa a Kántor könyveket, a sorozatot is nosztalgiával nézi, és időnként ellátogat a Bűnügyi és Rendőrség-történeti múzeumba, ahol hűséges ebe ma is büszkén áll – gazdája ilyenkor egy szál virággal tiszteleg a kutya előtt. „Ő másoknak legenda, nekem viszont a barátom volt.”

Az ember legjobb barátja

Kántor is az emberek szolgálatába állva vált híressé, de van még valaki, aki tetteivel kiemelkedik társai közül, ő pedig nem más, mint Mancs, a híres miskolci mentőkutya. Az 1994-es születésű németjuhászról talán kevesen tudják, hogy testi fogyatékkal született: féléves korában diszpláziát állapított meg az orvosa: a kutya egyik hátsó lábán nem fejlődött ki rendesen a csontfeje. Gazdája időt és törődést nem sajnálva egy házi készítésű szíjkengyel viseltetésével fél év alatt felgyógyította Mancsot, aki így nemcsak hogy teljes életnek, de egy minden tekintetben kiemelkedő életnek kezdhetett neki. A kutya számos életmentő akcióban vett részt egészen fiatalon, gazdájával világszerte segített emberek százainak a megmenekülésben. A hírnevet az 1999-es izmiti földrengésnél nyújtott példátlan segítségnyújtása hozta meg neki, amikor egy 3 éves kislányt mentett ki a romok alól, aki már 82 órája ott tartózkodott. Mancs 2006 októberében tüdőgyulladás következtében meghalt. Gazdája, Lehóczki László a nyilvánosság kizárásával, egyedül búcsúzott hű barátjától saját kertjében. Halála után a Miskolc belvárosában állított szoborhoz ezrek zarándokoltak, hogy leróják tiszteletüket a több száz emberéletet megmentő Mancs előtt.